Jelenleg igazi vízöntő kori időszakot élünk, melyben felerősödnek a polaritások, melyben egyszerre van jelen a sötét és a világos oldal, mely kihívást hoz az élet minden szintjén. Emelkedni akkor tudunk, ha lépést tartunk a változással és vállaljuk a felelősséget életünk alakításáért. 

Az elmúlt évek/évtizedek felkészítő időszaka lejárt  – most már minden élesben megy. Rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e a nagyfokú változással együtt száguldani megőrizve belső középpontunkat, vagy kiengedjük életünk vezetésének gyeplőjét és együtt zuhanunk a kialakult helyzettel… Mélyre.

Önismeret, önreflexió, jóga, meditáció, ima, mantrák, imaginációs gyakorlatok, relaxáció… és társai. Sok eszköz van a kezünkben, hogy ne az utóbbi mellett döntsünk, de valahol mindenkinek egyéni az, hogy hogyan és milyen módon éli meg a változást.

Te elgondolkodtál már azon, hogy Neked miről szól mélyebben ezen időszak?

Nekem arról, hogy egyszerűsítsek az életemen. Hogy újragondoljam, mik a valódi értékek az életben, és pontosan mik azok, amiket tovább szeretnék adni a gyermekeimnek. 

Arról is szól, hogy még inkább befele figyeljek és kapcsolódjak magammal és szeretteimmel – egyelőre most kis családommal, a többiekkel telefonon tartjuk a kapcsolatot. Ezért most is minden nap jógával és meditációval kezdem a reggelt, és a legtöbb este meditációval fejezem be – különösen ezen időkben, ez az, ami mindenképp szükséges nekem.

Arról is szól, hogy lassítsak, és hogy hosszú távon gondolkodjak, mind egészségügyi, mind lelki, fizikai és anyagi szinten. Ezért számolok és vetek most szinte mindennel –  meghúzom a határaimat, és naponta teszek valamit önmagamért.

Nekem arról is szól ez az időszak, hogy újragondoljam a vállalkozásom, hogy kigyomláljam azokat a dolgokat, amikre nincs szükségem hosszú távon, és hogy elkezdjek és beleálljak azokba a dolgokba, amiket évek óta tologattam magam előtt. 

Szól arról is, hogy az eddig kihasználatlant kihasználjam, a nem használtat pedig kitegyem. Ezért folytatom a múlt héten megkezdett lomtalanítást a lakásban, és a társasház kis kertjét tovább rendezgetem, hogy ki tudjunk alakítani egy mini játszóteret az eddig senki által nem használt kertrészben.

Szól a háláról és a szív nyitásáról is. Minden nap hálát adok a napi csodákért, a csoda pillanatokért, és egyre többet találok ezekből. Ez megtölti a szívem szeretettel, és feltölt engem.

És szól a Belső Biztonság erősítéséről is. Minden pillanatban hagyom, hogy belélegezzem a biztonság érzetét, és kifújjam a negativitást, a félelmet, a feszültséget és bizonytalanságot – ha ezt érezném.

Fontos, hogy körültekintőek maradjunk, hogy megmaradjunk a realitás talaján ezen időkben, de a legfőbb dolog amiről nekem ez az időszak valóban szól, az az, hogy a szeretetet erősítsem a félelem helyett. 

Nem, én nem szeretném erősíteni a félelem oldalt, mert a félelem, még több félelmet szül, és a félelem az, ami rombol. Ezért úgy határoztam, a szeretet mellett döntök. Talán nehezebb, mint eddig bármikor. De eltökélt vagyok – és ebben a különös időben, ha meg szeretnék maradni a középpontomban, úgy érzem, nincs is más lehetőségem.

És neked miről szól?…

Szeretettel gondolok rád ezen időkben is! 

Öleléssel,