Lélek

Vízió 2017

vízió 2017

Van egy vízióm 2017-re.

Amikor az év első napjaiban kezembe vettem először a naplómat, elkezdtem felírni a legfontosabb életterületeket, és azokat a dolgokat, amikkel meg vagyok elégedve, és amiken változtatni szeretnék 2017-ben. Majd arra gondoltam, hogy ezt még részletesebben, és újból átrágva leírom, és megosztom veletek itt is a blogon. De mielőtt ezt megtenném egy következő posztban, a víziómról szeretnék először beszélni. Ugyanis, ha még nem is látjuk pontosan a célt magunk előtt, nagyon fontos meghatározni, hogy mi felé megyünk. Ezzel kezdődik minden, mielőtt kikristályosodik bennünk a cél. Így érdemes az év eleji célok felállítását ezzel kezdenünk.

Azt érzem, hogy fantasztikus évnek nézünk elébe, de a múlt évből levonva a tanulságokat, néhány dolgot én biztosan változtatni fogok 2017-ben, amihez aztán eltökélten tartom magam. Mindezt úgy, hogy a dolgokat ne akaratból, hanem a belső szabadság érzetből tegyem. Számomra ez az egyik legfontosabb.

2016 decembere nagy elengedéseket hozott: a kapcsolataimban, a magammal való kapcsolódás területén, a jógához való hozzáállásomban, a tanításban és még a Sat Nam Jógában is. 🙂 Az év végére kicsit túlvállaltam magam, aminek következtében az idegrendszeremet igen lemerítettem – még szerencse a kundalini jóga hatékony eszközeinek (és annak, hogy egyre inkább tudatában vagyok a folyamataimnak), néhány nap alatt sikerült visszanyernem idegeim erősségét. Amikor számot vetettem a múlt évvel, azt éreztem, hogy sok mindenben változtatni szeretnék. Nem azért, mert valami nem volt jó az előző évben, hanem azért, mert egyszerűen valami változott bennem. Számomra az új évbe való átmenet mindig nagy transzformációt hoz, sokszor ekkor érnek nagy felismerések, „beavatási álmok”, élet megváltoztató ötletek, ez most december 21-ére esett.

Azonban mielőtt az életterületeimen végbemenő változásokról beszélnék itt a blogon, felsorolom azt a néhány kulcs mondatot vagy kifejezést, amit 2017-ben erősíteni fogok magamban, hogy megalapozzam a víziómat.

  1. Mindent a pillanat szabadság érzetéből teszek. Vagyis akkor teszek meg valamit, ha azáltal szabadnak érzem magam. Ez nagyon erős mondat, és néhány évvel ezelőtt el sem tudtam volna képzelni, hogy így éljek, hiszen régi hitrendszereim szerint voltak bizonyos „kellek” az életünkben. Aztán rájöttem, hogy ezek a „kellek” a saját akadályaim voltak. Év végére pedig pont ez volt a fő felismerésem, hogy hol vannak még ilyen „kellek” az életemben. Nincs sok, de azt a néhányat is transzformáció alá vetem. Így igen, 2017-ben előfordulhat, hogy továbbra sem válaszolok néhány levélre – főleg azokra, amik felháborodott hangvételben íródtak, és főleg, nem minden csatornán válaszolok. Az is előfordul, ahogy eddig is, hogy később válaszolok. Ilyenkor várj türelemmel, vagy írj még egy levelet. Nem ülök továbbra sem 0-24-ben a számítógép előtt, jógiként nem ez a célom. Továbbá nem megyek el olyan találkozókra, amik nem emelnek, amik az időm és az energiám viszik. Nem találkozom azért emberekkel, mert kitalálták, hogy az majd jó lesz nekik, és nem vállalok ingyenes telefonos lelkisegély szolgálatot sem. Nem szolgálom mások vízióját sem folyamatos energiámmal, azért, mert a sajátomat szolgálom. Ezekre egyszerűen nincs időm. Nem fér bele az életembe. Tehát meghúzom a kifele áramló energiáim határait. A tanítványaimnak, az igaz barátaimnak, és az őszintén, szeretettel kapcsolódóknak továbbra is elérhető vagyok, ők tudják, hogy hol találnak.
  2. „A kevesebb több”. „Less is more”- Mies Van der Rohe után nemcsak az építészetben, hanem a jóga területén is ezt a hozzáállást alkalmazom. Nem, nem arra törekszem, hogy heti 10 jóga órát adjak, hogy az ország minden szegletébe eljussak, és hogy állandóan tanítsak. Eddig sem ez volt bennem, de most még inkább azt érzem, hogy a jelen változásban ideje még jobban meghúzni időbeli határaimat is. Ez szintén senki ellen nem irányul (ahogy az előző sem), ezt a saját fejlődésemért és emelkedésemért teszem. Így valószínű, hogy változás várható a tanításom területén is. Inkább adok heti 2-3 órát, amit jó kedvvel, kipihenten, és kellő felkészültséggel tudok tenni, minthogy lemerítsem magam, és ne jusson elég idő magamra vagy a családomra.
  3. „Végtelen bőség hatja át az életemet.” Az utolsó életterületem az elmúlt évek nagy transzformációjában a jólét és bőség életterülete volt. Építészként valahogy az programozódott belém, hogy 0-24-ben rajzolás, teljesen átlag fizetésért Magyarországon. Ez senki hibája sem, ez csupán a saját belső korlátaimat mutatta. Szerencsére életemben mindent belső hívás alapján csináltam, így volt ez az építészettel is. Senki nem javasolta, hogy építésznek menjek, sőt, szinte le akartak beszélni róla. Végtelen hálás vagyok, hogy végigcsináltam ezt a folyamatot, hogy olyan irodákban, projekteken és csapatokkal dolgozhattam együtt akár bel- vagy külföldön, akikkel. Biztos vagyok benne, hogy ha az utam építészként folytatódott volna, a bőség beáramlott volna előbb-utóbb életembe. Viszont abban már kevésbé vagyok biztos, hogy teljesebb életet élnék építészként valahol külföldön jó keresettel, mint most. Amikor otthagytam a szakmámat, akkor a legtöbb ember azzal ijesztegetett, hogy nem fogok tudni miből megélni. Őszintén, nem érdekelt, főleg azért nem, mert építészként is fele vagy negyed annyit kerestem itthon, mint azok az ismerősök, akik mondjuk ezeket mondták. Amit a legfontosabb tudatosítanunk a bőség kapcsán: minden csak energia. Ahogy a prána – az életenergia – folyamatosan áramlik életünkbe, úgy áramolhat a bőség is. Semmi nincs abban, ha valaki bőséget szeretne teremteni életébe. Miért ne tehetné? A bőségből tudunk adni. Ha nem teremtünk bőséget, nincs miből adnunk. A bőség mindannyiunknak megadatik, csak tudnunk kell kérni és alkalmazni az eszközöket hozzá. Ha szeretnél erről bővebben tanulni, szeretettel várlak január 21-én szombaton, ahol egy workshop keretében megalapozzuk az évet a bőség és jólét tekintetében is.

De miért pont ezeket erősítem magamban 2017-ben? Mert van egy vízióm 2017-re: Belső szabadságból, kevesebbet, de minőségibbet teremteni Nektek, ami jólétet hoz mindannyiunk életébe. Az elkövetkezendő időben, ahogy egyre inkább kiforr ez bennem, még bővebben kifejtem.

Tehát ez az én vízióm 2017-re, a tiéd mi?  🙂

 

You Might Also Like

No Comments

Leave a Reply