A magyar-indiai származású Amrita Sher-Gil (magyar nevén Dalma) különös életű nő volt. A története pedig különös módon jutott el hozzám.

Február környékén, amikor amritszári utazásom lehetősége már jó néhány alkalommal kísértett meditációimban, egy könyvesbolt előtt sétálva erre a borítóra lettem figyelmes: Amrita.

Milyen különös, gondoltam, Amritszár, Amrita…Bementem hát a boltba. Majd leesett az állam, amikor a könyv alcímeként ezt olvastam: „Egy magyar nő, aki India legnagyobb festőművésze lett.” Hogy lehet, hogy komoly művészettörténeti háttérrel sem hallottam még róla? És micsodaaa? Magyar? Indiában? Akinek szikh édesapja amritszári volt? Teljesen elképedtem, és azonnal megvettem a könyvet. Tudtam azonban, hogy a szinkronicitások révén az élet ezzel nemcsak egy értékes könyvet, hanem egy igen nagy jelet is küld nekem: valóban ideje belevágnom egy indiai – konkrétabban amritszári utazásba.

Amritát a modern indiai festészet megújítójaként tartják számon. Az indiai “Frida Kahlónak” is nevezik. Így méltán vált híressé eme mondása:

„Európa Picassóé, Matisse-é, Braque-é, és még sok másik művészé, India azonban kizárólag az enyém”.

A delhiben található Nemzeti Galériába, ahol több mint 100 művét őrzik az elismert művésznőnek, rövid átszállásom miatt végül nem jutottam el – de hát Indiába mindig lesz okom miért visszatérni. 🙂

A könyv olvasása engem teljesen lebilincselt, magával ragadó cselekményvezetése nem hagyta, hogy letegyem egykönnyen, így két nap alatt elolvastam. Amrita nemcsak a művészetében előzte meg jóval korát, de olyan független módon élt és létezett, mintha a mai korban élne, amivel persze a körülötte lévőket jócskán megbotránkoztatta abban az időben. Enigmatikus mivolta és egzotikus származása miatt mindenki lábai előtt hevert, azonban, hogy valóban boldog volt-e, azt a könyvet elolvasva tudhatod meg…

Nemcsak a művészetek iránt érdeklődőknek ajánlom szívből ezt a könyvet, hanem minden India-szeretőnek, hiszen nemcsak Amrita életébe nyerhetünk belátást, hanem a regényen keresztül megismerhetjük a ’30-as évek Indiáját, a brit Indiát.

„Amrita Sher-Gilt a legnagyobb festőművészüknek tartják az indiaiak, pedig a kivételes tehetségű, botrányos életű festőnő Budapesten, a Szilágyi Dezső téren született 1913-ban. Apja Umrao Singh Sher-Gil, panzsábi arisztokrata polihisztor volt, anyja a magyar zsidó zongoraművésznő, Gottesmann Marie-Antoniette, nagybátyja Baktay Ervin, a híres orientalista. Amrita tehetsége már a Dunaharasztiban töltött gyermekévek során megmutatkozott, ám az erősödő antiszemitizmus miatt a család elhagyta Magyarországot. Párizs nemcsak karrierje felívelésének, hanem szexuális kísérletezéseinek is színhelye volt, Amrita nyíltan vállalta kalandjait férfiakkal és nőkkel egyaránt. Ekkor már ellenállhatatlanul vonzotta kelet, és alkotói-magánéleti-szexuális útkeresése a függetlenségi mozgalmaktól forrongó Indiában folytatódott. Sikeres és excentrikus művészként állandó vendége volt a társasági eseményeknek, viszont folytatott Dzsaváharlál Nehruval, a független India első kormányfőjével, és többször is találkozott Mahátma Gandhival, aki nagy hatást gyakorolt világképére. Szülei tiltakozása ellenére férjhez ment nincstelen magyar unokatestvéréhez, Egan Viktor orvoshoz. A magánéleti nehézségek ellenére Amrita művészként a csúcs közelében járt, amikor huszonynyolc évesen életét vesztette.”

„Nem csupán létezni akarok, hanem mindent maximálisan meg akarok élni. Muszáj kifejeznem az érzéseimet. Néhány napja nagyon szerettem volna, mégsem tudtam kedvemre dolgozni. Sírni támadt kedvem. A festészet teszi számomra lehetővé az ilyen érzelemkitöréseket. Talán akad bennem valami értékes. Afelől nincs kétségem, hogy tehetséges vagyok, de abban már nem vagyok biztos, hogy jó irányba tartok. Bár azt hiszem, ez nem probléma, az embernek sok mindent meg kell tapasztalnia a kitűzött cél elérése előtt.” (Részlet a könyvből)

  • Író: Alfredo de Braganza
  • Cím: Amrita
  • Kiadó: Európa Könyvkiadó, 2016

Tetszett az írás? Ha szeretnél más hasonló jellegű írást olvasni hétről-hétre jógáról, meditációról, tudatos életmódról, iratkozz fel Mia rendszeres leveleire.