Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk a Tapa kapcsolódó fogalmát is (a recitáció vagy a Jaap a Tapát generálja, ami a pszichét finomító spirituális hőként definiálható.

A Tapa létrehozásának a szent Shabad és mantrák állandó ismétlésével megvan az az ereje, hogy gyönyörű spirituális meleget kovácsoljon bennünk, ami növelheti egészségünket, kisugárzásunkat és kapcsolatunkat isteni természetünkkel. Ez a gyakorlat nagyon megtisztító lehet spirituális szinten, és segíthet a karma kitisztításában.

Guru Nanak, a JapJi Sahib 38-as paurijában tesz erről említést.

Jat pāhārā dhīraj suni-ār.
Let self-control be the furnace, and patience the goldsmith.
Hadd legyen az önkontrol a kemence és a türelem az aranyműves.

ahara mat vayd hathī-ār.
Let understanding be the anvil, and spiritual wisdom the tools.
Hadd legyen a megértés az üllő és a spirituális bölcsesség az eszközök.

bha-u khalā agan tap tā-u.
With the Fear of God as the bellows, fan the flames of tapa, the body’s inner heat.
Isten Félelme által a lentek szerint, legyezd a tapa lángjait, a test belső hőjét.

bhānā bhā-u amrit tit hāl.
In the crucible of love, melt the Nectar of the Name,
A szeretet olvasztótégelyében olvad el a Név Nektárja

ghaī-ai sabad sachī akasāl.
and mint the True Coin of the Shabad, the Word of God.
És verd a Shabad Igaz Érméjét, Isten Szavát

jin ka-u nadar karam tin kār.
Such is the karma of those upon whom He has cast His Glance of Grace.
Ilyen azok karmája, akikre ráöntötte a Kegyelem Pillantását.
nānak nadarī nadar nihāl. ||38||
O Nānak, the Merciful Lord, by His Grace, uplifts and exalts them.
Ó Nanank, Irgalma Ur, az Ő Kegyelme által felemeli és magasztalja őket. ||38||

Gurutej Singh Khalsa további kontextust biztosít az alábbiakban:

„Guru Nanak bölcsességet ad nekünk a 38. Pauree-ban az ötvös kovácsműhely metaforájával. Az ötvös kemencéjének egyenletes és szabályozott hőmérsékletűnek kell lennie, magának az ötvösnek pedig türelemmel kell dolgoznia az arannyal, hogy szép formákat formáljon belőle. Így kell lennie a kereső önkontroljának és belső fegyelmének is.

Guru Nanak azt mondja, hogy az Istentől való félelem legyen az a fújtató, amely felgyújtja a belső tüzet. Az istenfélelem az Isten iránti félelmet és vágyakozást jelenti.

Tehát minden lélegzetvételnél emlékezz arra, aki a lélegzetet adta neked, és alkalmazd ezt a tapat, a hőt a dzsapára, a meditációra, és lobogtasd a csap tao lángját, a belső spirituális hőt, amely mély meditációval épít. És ott a szívedben, a szeretet olvasztótégelyében, hagyd, hogy a Naam nektárja, a legértékesebb arany olvadjon el végső tisztaságáig.”

– Részlet a Guru Nanak’s Call of the Soul: Japji Sahib című könyvből