Szeretek meditálni. Amikor gyakorlom könnyűnek érzem magam és meg vagyok arról győződve, hogy a nyugalom érzékelése segít a mindennapos kihívásaimat jól kezelni. Persze van olyan is, hogy nem tudom tartani a napi gyakorlásokat, előfordul, hogy nem tudok leülni 10-15 percre sem, de ilyenkor azt is érzem, hogy sokkal nehezebben kezelem a stresszt, mint akkor amikor sikerül beiktatnom a gyakorlást a napomba.
A stressz mindenkire hatással van. Nem ismerek egy olyan embert sem, aki ne stresszelne. És az a baj ezzel, hogy a rossz stressz főszerepet játszik a betegségek kialakulásában. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok szerint az orvoslátogatások 90 százaléka is stresszhatással járhat.
A meditáció a stressz ellenszere, ugyanúgy, ahogy az aszpirin egy fejfájást képes ellensúlyozni, tünetileg kezelni, úgy a rendszeres gyakorlat jelentős lendületet adhat az egészségnek.
A meditáció nyugtatja az idegrendszert, jó az immunrendszernek és a szívnek, hat a vérnyomásra és egyenletessé teszi a szívverést. De az agykutatásnak hála, most már azt is tudjuk, hogy hatással van a szürkeállományra is.
Egy dán kutatásban egy rendszeresen meditáló ember agyát hasonlították össze egy olyan ember agyával, aki nem meditál. A különbség jól látható volt. Kiderült ugyanis, hogy a meditáció növelte a szürkeállományt.
Egy másik tanulmányban, amit Atlantában végeztek, olyan emberek agyát vizsgálták, akik zen meditációt végeztek és olyanokét, akik egyáltalán nem meditáltak. Azoknál, akik nem meditáltak a szürkeállomány nagysága az egyén korával párhuzamosan egyre csökkent. De azoknál, akik rendszeresen meditáltak ezt a jelenséget nem tapasztalták. Tehát a szürkeállományuk nem csökkent az évkorukkal arányosan. A tudósok szerint a meditáció „neuroprotektív” hatást gyakorolt a meditálókra, azaz védi az agyat az öregedéstől.
Ezt tükrözi egy 2008-as Harvard-kutatás is, amely meditálók génjeit elemezte a nem meditálókkal szemben. Ez volt az első ilyen jellegű tanulmány a meditáció genetikai hatásának mérésére, és ez megállapította, hogy a hosszútávú meditálók 2 209 gént aktiváltak a nem meditálókhoz képest. És még a kezdő meditálókat nézve is, azt találták, hogy 1561 génre volt hatással a csupán nyolc hetes meditációs gyakorlat.
Megállapították, hogy a meditációnak genetikai hatásai lehetnek, amelyek hosszú távon fiziológiai következményekkel járnak. Az egyik ilyen hatás az öregedés ütemének lassulása.
Tudjuk, hogy a stressz felgyorsíthatja az öregedést. Akkor miért lenne meglepetés számunkra, hogy a többi közt, a stressz elleni küzdelemnek az egyik technikája képes az öregedés lassítására?
A meditációnak sokféle formája van. Egy a Massachusetts-i Általános Kórházban végzett tanulmány a buddhista „Insight” meditáció hatását vizsgálta az agyra nézve. Az insight meditáció lényege, hogy a testünkre és a légzésünkre összpontosítunk. A tanulmány megállapította, hogy ez a meditáció növekedést okoz az agyi prefrontális kéregben. Ez a rész a szem felett van és ehhez kapcsolódik a figyelem.
Az agy több területe aktív, amikor meditálunk, de a leginkább a prefrontális kéreg, mert amikor meditálunk, figyelmünket valamire összpontosítjuk – legyen az az test, lélegzetünk, egy szó, gyertya vagy egy spirituális eszme. Amikor az agynak ez a területe aktív, akkor ugyanúgy, mint amikor az izmainkat edzük, elkezd nőni.
Amikor izmokat edzünk nagyobb és sűrűbb lesz az izomtömeg. Hasonló módon van ez az aggyal, amikor meditálunk, nagyobb és sűrűbb lesz a szürkeállomány.
Emlékszem, amikor iskolában biológiából azt tanultam, hogy az agy szerkezete kialakul, amikorra elérjük a fiatal felnőttkort és, hogy az agysejtek ezután egyre inkább pusztulnak, na meg azt, hogy nincs mit tenni. De ma már tudjuk, hogy a szürkeállomány folyamatosan változik, amikor tanulunk, amikor sétálunk, amikor táncolunk, amikor koncentrálunk, vagy amikor meditálunk.
Tehát, ha meditálunk fejlődünk.
Fejlődik az agyunk, fejlődik a lelkünk, fejlődünk saját magunkkal kialakított kapcsolatban és így a másokkal való hozzáállásunkban is. Nem beszélve arról, hogy hatását nagyon hamar a mindennapjainkban is tapasztalhatjuk, általa csökken a stressz és nő az esély egy jobb, kiegyensúlyozottabb életre. Mellékhatás nem ismert és akár napi 10 perc is sokat segíthet.
Miért ne kezdenénk el a gyakorlást már ma?!
Tetszett az írás? Ha szeretnél más hasonló jellegű írást olvasni hétről-hétre jógáról, meditációról, tudatos életmódról, iratkozz fel Mia rendszeres leveleire, állandó frissülő egyéb tartalmainkat pedig kövesd a Facebook és az Instagram oldalunkon is.
fotó: Horváth Barnabás, hbphoto.hu, forrás
