Vajon lehetséges?
Manapság nehezen elképzelhető, mert szinte minden feldolgozott étel tartalmaz cukrot. Ráadásul olyat, ami kémiai úton finomított, lecsupaszított, természetes tápértékétől megfosztott. Nem tartalmaz vitaminokat, csupán üres kalória, ami energiát von el a szervezettől és hosszú távon számos szervünket károsítja (máj, hasnyálmirigy, immunrendszer, emésztőszervrendszer, stb).
„Jajj, ne már! Miért olyan nagy tragédia, ha az ember megeszik néha egy kis édességet? Hát már az is baj, ha szeretem a csokit…?” Nos, döntsd el te!
Az elmúlt évtizedek során észrevétlenül cukorfüggő társadalommá váltunk! S mivel a médiából dől az élelmiszerek, különféle nassolnivalók és desszertek reklámóceánja, senki sem gyanakszik, hogy az ártalmatlannak tűnő nassolásnak súlyos következményei lehetnek. Vagy csak homokba dugjuk a fejünket és nem akarunk tudni róla. Pedig egyre több kutatás mutatja, hogy komoly bajban leszünk, ha nem változtatunk táplálkozási szokásainkon!
Hiszen lassanként minden élelmiszerbe belekerült a cukor, még akkor is, ha az adott étel sós, mint mondjuk a csipsz (nem mintha cukor nélkül annyival egészségesebb lenne, csak a szemléltetés kedvéért emeltem ki ezt).
De miért is kell mindenbe cukor? Azért, mert addiktív!
Hasonlóképpen hat a testünkre, mint pl.a kokain, vagy a kristálymet (mindkettő rövid úton függőséget okozó kábítószer): növeli a dopamin nevű neurotranszmitter koncentrációját az agy örömközpontjában, a jutalom érzésével tölt el és arra motivál, hogy újra elvégezd ugyanazt a cselekedetet, ami ebbe az állapotba hozott: „egyél még egy szeletet és fogd rá a nyuszira”!
S, ha belegondolsz, mikor is adunk csokit, vagy cukrot pl. a gyermekeinknek? Ha jók voltak! Ha jól viselkedtél, jön a télapó, ha nem, akkor csak virgács jut! Tehát eleve kapcsolódik hozzá az a pozitív érzés, hogy, ha valami jót csináltam, megérdemlek egy kis édességet.
Csakhogy ugyanannak az érzésnek az eléréséhez egyre nagyobb mennyiségű cukorra van szükség és egyre gyakrabban! Vagyis nagyon gyorsan kialakul a testi függőség, aztán meg csak pislogunk nagyokat, hogy miért nem eszik a gyerek zöldséget, meg gyümölcsöt, miért csak a keksz, a csipsz és a színes-szagos üdítők kellenek neki…
De van itt még más csapda is! Amikor gyorsan felszívódó, finomított cukrot eszünk, a vér cukorszintje hirtelen megnő, ezért a hasnyálmirigy inzulint termel, hogy csökkentse azt. Az inzulin hatására a vércukorszint lezuhan, s mivel ez a hormon a zsíranyagcsere szabályozásáért is felelős, abból a cukorból, amit a szervezet nem használt el, mint energiaforrást (vagyis, ha közben nem mozogtunk eleget),
zsírtartalékot képez, vagyis megjelenik az úszógumi, kerekedik a comb, a fenék, egyre jobban feszül a nadrág.
Mivel a vércukor szint ismét leesett, újra jelentkezik az éhség érzet, a sóvárgás, s az ördögi kör indul elölről…
De nézzük meg, lelkileg mi áll a cukor iránti sóvárgásunk hátterében?
Az édes íz iránti vágyunk természetes és szükséges. Az olyan holisztikus gyógyító és egészségmegőrző rendszerek, mint az ajurvéda, vagy a kínai öt elem rendszer azt mondja, hogy minden ízre szükségünk van, és a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a természetes cukrok is nélkülözhetetlenek. S a természet bőséggel adott is nekünk belőle a gyümölcsök formájában.
Az édes íz a föld elemhez és a biztonságérzethez kötődik, ahhoz, hogy mennyire vagyok otthon a testemben, mennyire találom meg a gyökereimet, milyen a viszonyom a munkával, van-e biztos egzisztenciám, szeretem-e a munkám, elismernek-e, érzelmi biztonságban élek-e, szeretve érzem-e magam, stb.
Legyünk őszinték: keveseknek adatott meg, hogy olyan családi környezetben nőjenek fel, ahol kisgyerekkorukban megkapták azt a fajta figyelmet és törődést, amiből felnőttként egy stabil érzelmi és egzisztenciális biztonságérzet fejlődhetett ki! Vagyis eleve hiányérzettel indulunk neki az életnek, s ezt valamivel pótolnunk kell.
Amikor édességet eszünk, elönt valami puha melegség, kellemes érzetek járják át a testünket, amik már-már a gyönyör határát súrolják, tehát tudat alatt van egy olyan megélésünk, hogy jók vagyunk magunkhoz. Megvigasztaljuk magunkat, ha szomorúságot érzünk, jutalmat kapunk, ha valamiben eredményesek voltunk, és ünneplünk, ha sikereket értünk el.
Gyakran azért keressük az édes ízt, mert csak így tudunk törődni magunkkal, vagy éppen nem boldogulunk nehéz érzéseinkkel, ezért édességgel nyomjuk el őket. Sokan, sokféle képen „használjuk” a cukrot, s, ha ez a cikk felkeltette az érdeklődésedet, az valószínűleg azért van, mert már megérezted, hogy nem egészséges a cukorhoz való viszonyod. A jó hír az, hogy a cukorfüggőségből ki lehet lábalni! Nem könnyű, de lehetséges! A kundalini jóga pedig számos technikát kínál, amivel megtámogathatod a tisztulási folyamatot és az életmódváltást!
Íme 9 jógikus és általános tipp, ami segíthet:
- Erősítsd a köldökcsakrád! Ehhez az energiaközponthoz tartozik a tűz elem, az akaraterő és a döntéshozás képessége. Ha úgy döntesz, hogy változtatsz a szokásaidon, szükséged lesz kitartásra, hogy ne add fel, ha elgyengülsz, vagy kísértésbe esel. Az erős köldökközpont segít a nemet mondásban és az elhatározásod fenntartásában.
- Végezz minden nap tűzlégzést! Ez az őrült menő légzéstechnika, – csak, hogy néhányat említsek temérdek áldásos hatása közül – szintén felszítja a belső tüzedet, erősíti az idegrendszert, segíti a méreganyagok kiválasztódását és ellenállóvá tesz a sóvárgással szemben. Napi 11-31 perc már nem marad nyom nélkül!
- Válassz ki egy technikát (lehet akár egy 3 perces egyszerű légzőgyakorlat is!) és azt gyakorold 40 napig! Ennyi ideig tart ugyanis megtörni egy szokást. Ha 40 napig képes vagy kitartani egy elhatározás mellett, nagyon megerősödik az önbizalmad, látni fogod, hogy az adott technika működik, és ezzel arra sarkallod magad, hogy egyre nagyobb kihívásokat vállalj önmagadért!
- Mozogj rendszeresen, főleg a természetben! Ha krijákat is gyakorolsz, válassz olyan gyakorlatsorokat, melyekben megizzadsz, melyek felgyorsítják a keringésedet, légzésedet, újra mozgásba lendítik a megrekedt energiáidat. A túlzott cukorfogyasztás könnyen okozhat levertséget, fáradékonyságot, hangulatingadozást. Egy intenzív krija hatására endorfin termelődik a testben, és egészen más hangulatba kerülsz tőle: élőnek, elevennek érzed magad, újra lesz kedved élni, alkotni, kapcsolódni.
- Csökkentsd a stressz-szintedet! Lehet, hogy az életed körülményein, melyekből a stressz adódik, nem tudsz azonnal változtatni. A kundalini jógában ugyanakkor számtalan olyan technikát találsz, melyek erősítik az idegrendszeredet, így ellenállóbbá tesznek a külső és belső nyomással szemben, valamint megnyugtatnak, és oldják a belső feszültséget. A legegyszerűbb gyakorlat, amit végezhetsz például, a bal orrnyíláson át való légzés. Zárd el a jobb orrnyílásodat a hüvelykujjaddal, és lassan, mélyen, egyenletesen lélegezz a bal orrnyílásodon keresztül 3-11 percig.
- Igyál sok tiszta vizet! Ez egyrészt csökkenti az éhségérzetet, sóvárgást, másrészt támogatja a kiválasztási folyamatokat.
- Ismerd meg önmagad! Tedd a sóvárgásodat megfigyelésed tárgyává, és figyeld meg, mi hívja elő? Mit pótolsz vele? Tanuld meg másképp kielégíteni ezeket a szükségleteket!
- Keress más örömforrásokat! Találj olyan tevékenységeket, időtöltéseket és társaságot, amelyek az elégedettség érzésével töltenek el, hogy ne kelljen azt édességgel helyettesítened!
- És legfőképpen, soha ne add fel! Ha kell, kérj segítséget, keress társakat, akik hasonló cipőben járnak, beszélj az elhatározásodról a családodnak, barátaidnak, és kérd meg őket, hogy támogassanak! Önfegyelemre és kitartásra lesz szükséged, de sikerülni fog, hidd el: az élet cukor nélkül is lehet édes!
Írta: Kormos Évi
Tetszett az írás? Ha szeretnél más hasonló jellegű írást olvasni hétről-hétre jógáról, meditációról, tudatos életmódról, iratkozz fel Mia rendszeres leveleire, állandó frissülő egyéb tartalmainkat pedig kövesd a Facebook és az Instagram oldalunkon is.
